Rég nem írtam a blogra. Talán az utolsó bejegyzéseim között volt a triatlonba való beleszeretés gondolata. Hát eljött, rengeteg mindent adott és vett el. Átformált, összetört, felemelt és letaszított. Eljött az idő, hogy az elmúlt 6 hónapot kiírjam magamból, hogy majd ha ott állok a teljes IronMan befutójában és a nyakamba akasztják az érmet, könnyes szemmel olvassam vissza, hogy mennyire nehéz is volt a kezdet. Ha egyáltalán valaha lesz ilyen. És hogy megnyugodjon a lelkem, erőt önthessek önmagamba és talán másba is. Hamarosan folytatódik a történet...

Valahogy szeretem hónap elejéhez kötni a változtatásokat az életemben. Nem tudom miért van ez így, hogy jobb érzés az elsejékhez kötni valamit. Talán a lélektani fontossága miatt, hogy tudom, az előző hónap elmúlt és most akkor hajrá.

Nincs ez másként ma sem, így december 1-jén. Tegnap este még félig ónos esőben hazafutottam munkából (8 km este, hideg, vizes időjárásban) tudván azt, hogy eddigi edzéseim megváltoznak másnaptól, mert december 1-től Nándi írja az edzésterveimet és az Ő tanácsai alapján fogok eljárni. No de ha mindez még nem lenne elég, triatlonozni fogok. Nem mintha a futást nem szeretném rajongásig, de lenyűgöz a triatlon összetettsége és mi tagadás menőségi faktort növelne, ha meg tudnám csinálni az IronMan 70.3-mat.

Szóval mint egy kisgyerek a karácsonyi ajándékbontást, úgy vártam az edzéstervet, hiszen elképzelni sem tudtam mit kell majd végrehajtanom. Klasszikus mondattal élve: "Tudtam, csak nem sejtettem!" Épp most kaptam meg és nézegettem, radikális változások lesznek azt hiszem. :)

Futás 3 db egy héten, 2 alkalmas úszás és 1 alkalom bicikli edzés. Még alapozós időszak nyilván. Tudok én úszni, csak hát ez annyit jelent, hogy nem fulladok meg. Úszástechnika? Na ne röhögtessük már magunkat. :)

Reggeli ébredési pulzus mérése, napi súlymérés, minden lejegyzetelése, kicsit olyan vagyok most, mint Alíz Csodaországban; pulzuszóna, pedálfordulat, HRV. Mindig szerettem az újdonság bizsergését, mikor belevágsz valamibe és a szakszavak idegenek számodra. Most is lapozgatnom kell hogy mi mit jelent, hogy egyáltalán tudjam mit kell csináljak. :)

Holnap reggel hajnali 7-re megyek úszni...remélem túlélem! :)

Hát elkezdődött...

Vannak azok a napok, amikor szó szerint ki kell rugdosnom magam az ajtón. Szar időjárás, felhős ég, félhomály, szabadnapom van, legszívesebben egész nap ágyból nézném a tévét. Lehetőleg valami gejlédes-nyálas romantikus film és forró csoki ivása lenne az egész napi program. Ilyenkor mindig egy vékony hajszál választ el attól, hogy kibúvót találjak az aznapi futásadag alól.

A mai nap is pont ilyen volt. 0 fok, fentebb ecsetelt nehezítő tényezők. Plussz az elmúlt 2 napban nem nagyon tudtam aludni, ma reggelre sikerült csak kipihennem magam. Meg amúgyis, NYÜSSZ! Így, csupa nagybetűvel! Másik mentség még, hogy ugye a 3 hetes mikrocikluson belüli pihenő hetem van, jajha kihagyom nem lesz semmi gond. Na persze.

Van az a mese Münchausen báróról. Az, amikor a lovával beszorul a sárba vagy mi, nem tud a ló kikecemeregni. És akkor Münchausen báró megfogja a saját haját és annál fogva kihúzza magukat a sárból. Ezt most szemléltetnem kell, mert haha, ilyen kevésbé motivált reggeleken pont így érzem magam. :)
Mert mit csinál ilyenkor az ember lánya? Tényleg, mi tis?
Eszébe jut a saját hiúsága: "Afene, ha nem megyek el futni, akkor az ismerőseim le fognak nézni, hogy ennyi közösségi oldalon megosztott futókilométer után most csak így puff vége." - konklúzió: van haszna, ha neten osztod az ismerősöknek a futásaid. :D
Meg eszébe jut a célja: Balaton körbefutása, első maraton lefutása, IronMan teljesítése...
Végül elküzdöd magad a szekrényig, ahol a sportcuccaid tartod, kinyitod az ajtót és ott van kiragasztva, csupa nagy betűkkel a mondatom: "Ha könnyű lenne, mindenki meg tudná csinálni!"

Ennyi kellett, nem több, maratont meg IronMan-t akarok, le a picsogással, csak 10 kili van mára, amazon vagyok meg menő csaj meg ilyenek! Nem mondom, hogy megjött volna a kedvem, de a kötelességtudatom birizgálta az agyamat, úgyhogy felhúztam a futócuccokat és indulás. Hosszas gondolkodás után úgy döntöttem nem az unalmas Bikás parkos körbefutást választom, hanem a Budai rakpartosat, az mégiscsak változatosabb, jobban fog telni az idő.

Edzészóna, zsírégető funkció, 6:15-ös kilométernél nem szabad gyorsabban futnom. És mikor megtalálta az órád végre azt a nyomorult műholdat, elindítod a zenei lejátszási listát és megteszed az első futólépéseket...akkor van mikor csoda történik.

Pakoltam egymás után a lábaimat és az agyam elhallgatott, a testem átvette az irányítást és van az az érzés, mikor suhansz. Nem, nem futsz, suhansz, könnyen, rugalmasan, egyszerűen! Teljesen elhallgattak a gondolataim, minden porcikám kívánta a futást. Az eszméletem kicsit visszajött valahol 2 kilométernél, mikor észrevettem hogy elszaladt a pace-em, 6:05 és még így is nagyon vissza kellett fogjam magam, mert az izmaim könyörögtek a gyorsaságért! De ma nem számított edzészóna, terv, ez igazi élményfutás volt! Végig a rakparton, át a Lánchídon, kerülgettem a turistákat, gyönyörködtem a téli Budapestben, teljesen felfrissülve értem haza.

Ad ez a sport egy gyönyörű ajándékot mindenkinek, aki csak űzi. Megadja azt a lehetőséget, hogy egyszercsak elérj egy pontot, amikor a lelked teljes harmóniába kerül a testeddel és 10 kilométer nemhogy fárasztó, hanem épp pihentetővé válik. Élvezed a hideg szelet az arcodon, vigyorogsz mikor egy jófej kutyus elrohan előtted egy nála kétszer nagyobb bottal a szájában és el sem tudod képzelni, hogy bármi miatt is stresszelnél a mai napon. Nincs ilyen sok pillanat, talán havonta egy és közte sok-sok fárasztó edzés van. De minden egyes ilyen futás hozzád ad egy olyan plusszt, amit senki sem vehet el tőled: a motiváció alapját, hogy elérd a kitűzött célod, legyen az az első kilométer lefutása, vagy az IronMan teljesítése. Ez a mai pont ilyen volt. Az átélt érzés emléke mindig löketet fog adni.

Azt hiszem én most a legjobb úton vagyok, vezessen ez az út bármerre is!

Mindig sejtettem, hogy majd a tél beköszönte igazi kihívást fog jelenteni a nyíltszíni futásom lebonyolítása során...a véleményem tömören kifejezhető ezzel a szókapcsolattal: "a picsába!".
Kesztyű, sál, bundabugyi, asszem ebbe öltözve fogom megkezdeni a mai hosszúmat így a laza 2 fokban, miközben az Antarktisz Maratonról olvasgatom a hírt, hogy a magyar srác 3. lett (Tóth István a neve egyébként) 4:29-es idővel. Jah ezt mínusz 30 fokban (!) futotta le. Egészségére váljék és innen is küldöm nerki meleg gratulációimat! :)

Van még más is rajtam kívül aki ennyire utálja a hideget egyébként? Most lehet csak én parázom túl meg miegymás. Na de a Margit sziget szeles felén futva a 10. kili után, mikor bebugyolált izzadt testemet a hideg szellő nyalogatja, az a brrrrrr. Tény: mióta futok, a 0 fok nekem max bőrkabát és vékony pulcsi ha megyek valahová a városban és sallalalla elvagyok. Tavaly ilyenkor azt vallottam 20 fok alatt cidri van, valóban átalakult a hőháztartásom. No nézzünk utána akkor mit is vegyek fel ilyen időben, mit mondanak az okosok:

1. Az ideális futóidő 14-24 fok, ilyenkor nadrág póló elegendő. Ez alatti hőmérsékletnél már kell valami plussz hacuka.
2. A kartyű (vagy karvédő, de az nem ilyen kajla név rá) remek lehet, védi a karokat plusszban.
3. A kompressziós zokni vagy szár meg védi a vádlikat és segít melegebben tartani őket, ami azért egy futónak nem hátrány.
4. 8-14 fok között nekem a hosszú nadrág, rövidujjú aláöltözet és pulcsi bevált frankón.
5. 0-8 fok között érdemes már hosszúujjú aláöltözetbe bújni és ráhúzni egy futókabátot a szigeteltebb fajtából.
Sapka kell, hogy szigetelje a buksit, kesztyű nem árt, hogy ne lefagyott, érzéketlen ujjakkal kelljen futós szelfit lőnünk, a sál meg azért jó, hogy esetleg orra-szájra felhúzva előmelegíthesse a levegőt és a futás végére ne Rudolf rénszarvas vagy Voldemort Nagyúr váljon belőlünk (opcionálisan válassza ki ki-ki magának).
6. Még mindig 0-8 fok, alsó szigetelésnél nem árt a hosszú nadrág, lehetőleg vastagabb anyagból, fázósabbaknak már a bélelt téli változat esetleg. Vagy lehet a vékonyabb gatyó is, de ahhoz javasolt már aláöltözetet felvenni plusszban. A kompressziós zoknira/szárra ráhúzva a hosszú nadrág is nyerő lehet.
7. Ha fúj a szél, vegyük latba a szélálló kabát bevetését. Praktikus, hidd el és pont.
8. 0 fok alatt a fentiek kombinációja, réteges öltözködés, speckó téli kabát, nadrág.
9. Fontos a pamut stop, mert a pamut remekülj felszívja a nedvességet, csak nem vezeti el és nedves cuccban kocoghatunk kilométereken át, majd másnapra 80%-os eséllyel ágynak dőlünk jól. Nem, pamutot semmiképp. Demost télleg, aki pamutmániás az ne menjen ki a szabadba futni télen.
10. Téli futás előtt frankó a bemelegítő krémek használata. Én a Dr. Kelen Start krémet használom, amúgy is később melegszenek fel az izmaim hideg időben.

Éééééés ha túlélted a hidegben a futást, aztán meg azt kell tenni aszongya hogy:
1. Meleg helyen (szoba, csarnok, tökmindegy csak ne a mínuszokban) nyújtsd le az izmokat még mielőtt kihűlnek.
2. Szabadulj meg mihamarabb az átizzadt futóruhától.
3. Forró fürdő, gőzkamra, meleg pezsgőfürdő nagyon frankó tud lenni testnek-léleknek az edzés után. Átmelegíti, lazítja az izmokat.
4. Ha futás után újra a szabadba kell mennünk, oda kell figyelni, hogy alaposan felöltözzünk és megelőzzük a megfázást, mert edzés után a szervezet lassabban áll vissza és más a hőérzetünk.

Akkor most nekiiramodok a hosszú futásnak és éltet az a gondolat, hogy csak 4 hónapot kell kibírni remélhetőleg így! :)
Könnyű futást mindenkinek! :)

No, mint írtam annó a teljesítmény diagnosztikás posztban, épp ideje, hogy elkezdjek edzővel készülni a versenyekre, főllegt mert augusztusban jó lenne az az IronMan. Nőből vagyok, még családalapítás előtt, ezért sajnos nem mindegy mikor vágok neki. Itt az ideje.

Ma beszéltem Nándival, aki a teljesítmény diagnosztikát is készítette, készít edzésterveket is. Nem elhanyagolható, hogy többszörös magyar triatlon bajnok, talán tud is valamit, mindenesetre én szimpatikusnak találtam és megkértem, hogy decembertől készítse el ő az edzésterveimet és kezdjünk egy közös munkát. Nem titok, az ensport.hu-n megtalálható az elérhetőségük, 3 edző dolgozik egy cégben, van heti egyszer közös edzés, havi szinten 9.000 jómagyapízbe kerül az edzésterv megírása. Nekem ennyit bőven megér, hogy szakember készítsen fel.

Megbeszéltük, hogy hétfőn (nov. 24.) találkozunk és egyeztetjük a részleteket.
Kíváncsi vagyok, mert szerintem túl sok vágyam van 2015-re, lehet Nándi majd le fog lombozni, hogy ácsiácsi kisanyám, ebbe bele fogsz halni. :D De talán mégsem becsülöm túl magamat.
Mindenesetre érdekes lesz a közös munka, márcsak azért is, mert ifjonc koromban sosem hallgattam egy edzőre sem, mert én természetesen mindig mindent jobban tudtam. Hát evvan, ha az embert kegyetlen szarrágó természettel áldja meg a sors. Na de most 32 évesen és életmódváltáson túl, táncsak másképp működök. Vagy ha nem, majd jól seggbe rúgom magam. ;)

Szóval fel a kesztyűt, gatya felköt, kezdődik a felkészülés! Folytatása következik! ;)

"Mama mindig azt mondta, hogy sokat elárul az emberekről milyen cipőt viselnek." - Forrest Gump

Megvolt, köszönjük! Tökéletes futóidő volt, 14 fok, semmi eső, semmi szél, így november közepén kívánni sem lehetett volna szebbet! Természetesen nálam bekövetkezett minden nő álma, mert mikorra kell, hogy meglátogassa Piroska a nagymamát? Hát naugye, pont verseny előtti nap! :) Következésképpen pont belehaltam a félmaratonba, az 5. kilitől fájdalmas alhasi görcsök kínoztak végig. Kellemes volt, nem kívánom senkinek. Ennek ellenére sosem gondoltam volna, hogy a kitűzött 1:50-es időt hozni tudom. És de! Mert atomkirálysirály vagyok és namennyi lett? Na mennyi lett? Hát 1:50:02!  Ahhahhhahaaaaaaa! Örömbódoccsá, betoltam egy egész tábla oreo kekszes Milka csokit! Az kell, hogy tudjak regenerálódni! :) Bár a második fele egy perccel lassabb lett az elsőnél. No de ez kit is érdekel? Engem tuti nem, mert simaliba volt. Ójessz jogos a kérdés van-e tovább? Na a következő cél a Vivicittán az 1:35. Lehet röhögni, de az meglesz. Lehet reális is, hiszen a szeptemberi WizzAiren 2:04:14-et futottam...na majd meglássuk, bazinagy drukkolást kérek mindenkitől! És tessék egy fényképes bizonyíték még a végére. ;)

Reggeli regeneráló futás a holnapi félmaraton előtt letudva! A helyzet a siófoki Aranyparton sirály! Ő...akarom mondani hattyú! :)